Egy mondat: Look out of the box.

Egy ismerősömtől hallottam, hogy véleménye szerint kétféle ember létezik: az egyik, aki gondolkodik, a másik, aki nem. Ezt senki ne vegye magára, mert nem bántásnak szánom. Az első, aki gondolkodik, megszületik és onnantól kezdve az élete gondolatokkal, töprengésekkel teli. Mit jelent ez? Azt, hogy mindent próbálsz megmagyarázni vagy megkeresni az okát. Miért? Nem tudod, de érzed, hogy ezt kell csinálnod. Mi az élet értelme? Miért kelek fel? Mi mozgat mit? Mi történt volna, ha...? Állandóan ezek járnak a fejedben. 

A másik az, aki nem ilyen. Ő nem foglalkozik ilyenekkel, egyszerűen csak megy előre az élet sodródásában. Ösztönszerűen cselekszik. Nem gondolkodik, egyszerűbben is hozza a döntéseit. Íme egy nagy kérdés. Általánosságban véve melyikük "boldogabb"? Az, akit egy olyan tulajdonsággal áldott meg a sors, hogy töpreng dolgokon vagy az, akit nem? 

Nos, én az első csoportról tudok beszélni. Nem mondhatom, hogy bántanak az örökös gondolataim. De azt sem mondom, hogy nem. Szerintem ez áldás és átok egyszerre.